A mozgás készségfejlesztő szerepe óvodás és kisgyermekkorban
A kisgyermekeknek, sőt kisiskolásoknak is rendkívül nagy a mozgásigénye. Ez akár lehet 3-4 óra is. A motorikus képességek a nagymozgásokkal fejlődnek leginkább. Ilyen nagymozgás a futás is. A futás, és a közkedvelt, sok gyors iramú futást igénylő fogócska játék során fejlődik a gyermek izomzata, állóképessége, mozgáskoordinációja. Ezekkel a mozgásformákkal megtanulja a gyermek saját testének a határait, megismerkedik a téri viszonyokkal. A tevékenység során az egyensúlyérzék és a kognitív funkciók, például az észlelés és érzékelés is érik, hiszen a közel-távol, a magas-mély „helyzetekre, akadályokra” is tapasztalatokat gyűjt, ezáltal megtanulja tudatosabban alkalmazni a motorikus képességeit, megtanul gyorsan reagálni az adott helyzetre.
A másik sokoldalú mozgáskoordinációt fejlesztő forma: a Hintázás.
A hintázás elsősorban az egyensúlyérzéket, és a mozgáskoordinációt fejleszti. A rendszeres hintázás segíti a mozgás összehangolását. A nagymozgás mellett a finommotorika is fejlődik, mely az írás elsajátításához alapvető fontosságú. A testi képességek fejlődésén túl a mozgás, ezen belül a hintázás a pszichés problémák feloldásában is nagy segítséget tud nyújtani. A ritmikus mozgás közben könnyebben feloldódnak a belső feszültségek, szorongások. Kutatások igazolják azt is, hogy a tanulási képességek fejlesztésében, például az írás, olvasás elsajátításában is támogató mozgásforma a hintázás.
Azonban figyelni kell arra, ha a gyermek fél a hintázástól és sokszori alkalommal is jelen van ez az érzés benne, elképzelhető, hogy valamilyen fejlődési probléma van a háttérben. Ebben az esetben mindenképpen érdemes szakemberhez fordulni, a gyermekorvostól segítséget kérni.
Készségfejlesztés otthon
A gyermekek számára rendkívül fontos az otthon eltöltött idő. A család és a családtagok tevékenységei minden kisgyermek számára a példát jelentik. A családi környezet a gyermek első számú biztonságos terepe. Az otthon az a hely ahonnan nemcsak a példát látja, hanem másolja is a családtagok megnyilvánulásait és attitűdjét. Azonban nemcsak szociális készségeket, hanem a mindennapokhoz szükséges gyakorlati tevékenységeket is elsajátítják a kicsik. Az óvodáskorú gyermek számára a legfontosabbak a családdal szerzett élmények. Éppen ezért kiválóak otthoni készségfejlesztésre a legegyszerűbb és mindennapi házi munkában szereplő tevékenységek, illetve a minden család játékpolcán előforduló népszerű játékok.
Ebben az írásban a családi környezetben mindennap könnyen megvalósítható készségfejlesztő tevékenységekről, játékokról lehet tájékozódni.
-„Társasjátékok „
Fejleszti: a szabálytudatot, türelmet, kommunikációs készséget, problémamegoldó képességet, megtanul a gyermek veszíteni/nyerni, gondolkodást, összefüggések átlátását, a következmény tapasztalását,
– „Építő játékok”
Fejlesztik: kognitív funkciók: képzeletet, konstruálást, kreativitást, finommozgást, szem-kéz koordinációt, kitartást
– „Kirakós, Kakukktojás, Mi változott meg, Utánzó játékok „
Fejlesztik: rész-egész látást, finommozgást, alakfelismerést, türelmet, megfigyelőképességet, emlékezetet, szabályalkotást, kifejezőképességet, mozgás koordinációt
A házimunka, mint játék:
Ha nincs időnk a fent írt játékokra, érdemes bevonni a gyerekeket az életkoruknak megfelelő és végezhető házimunkákba. A kisgyermekek mindig szívesen kapcsolódnak be a „felnőttes” tevékenységekbe. Erősítik feladattudatukat, önértékelésüket:
- Asztalterítés
fejleszti: megfigyelőképességet, figyelmet, mozgáskoordinációt
- Főzés: mérési, számolási, darabolási feladatok
fejlesztik: az eszközhasználat során a finommozgást, megfigyelőképességet, számolási készségeket.
- Ruhák szétválogatása, pakolása, zoknik párosítása, hajtogatása során fejlődik: a figyelem, a színek azonosítása, finommozgások, szem-kéz koordináció, azonosságok, különbözőségek megfigyelése.