Mit kell tudnia egy nagycsoportos gyermeknek iskola előtt?

Az iskolakezdés közeledtével sok szülőben felmerül a kérdés: mit kell tudnia egy nagycsoportos gyermeknek iskola előtt?

Sokan ilyenkor elsősorban arra gondolnak, hogy tud-e már számolni, felismeri-e a betűket, le tudja-e írni a nevét, vagy képes-e hosszabb ideig egy helyben ülni.

Pedig az iskolára való felkészültség ennél jóval összetettebb.

Egy nagycsoportos gyermeknek az iskola előtt nem az első osztály tananyagát kell tudnia, hanem olyan testi, értelmi, nyelvi, szociális, érzelmi és tanulási képességekkel kell rendelkeznie, amelyekre az iskolai tanulás biztonsággal építhet.

A legfontosabb tehát nem az, hogy a gyermek mennyi konkrét ismeretet tud, hanem az, hogy képes-e figyelni, gondolkodni, megérteni az utasításokat, feladatban maradni, önállósodni, együttműködni és tanulási helyzetekben megfelelően működni.

Mit kell tudnia egy nagycsoportosnak az iskolakezdéshez?

Röviden: nem egy meghatározott „tananyagot” kell tudnia.

Fontosabb, hogy megfelelően fejlettek legyenek:

• a tanulási képességei,
• a figyelme,
• az emlékezete,
• a gondolkodása,
• a beszédértése és kifejezőkészsége,
• a matematikához szükséges alapkészségei,
• az olvasáshoz szükséges előkészítő készségei,
• az íráshoz szükséges finommotoros és grafomotoros készségei,
• az önállósága,
• a feladattudata,
• a szociális készségei,
• valamint az érzelmi alkalmazkodóképessége.

Ezek együtt adják azt az alapot, amelyre az első osztály építeni tud.

Kell tudnia olvasni egy nagycsoportos gyermeknek?

Nem.

Az iskolába készülő gyermeknek nem kell tudnia olvasni.

Természetesen előfordulhat, hogy valaki már érdeklődik a betűk iránt, felismer néhány betűt vagy akár egyszerű szavakat is elolvas. Ez önmagában rendben van, ha saját érdeklődésből történik.

De az iskolaérettségnek nem feltétele az olvasástudás.

Sokkal fontosabbak azok az előkészítő készségek, amelyek később az olvasástanulást segítik.

Ilyenek például:

• a megfelelő beszédértés,
• a szókincs,
• az auditív figyelem,
• a beszédhangok megkülönböztetése,
• a szótagolás,
• a ritmusérzék,
• a sorrendiség felismerése,
• a vizuális megkülönböztetés.

Ezek megfelelő fejlettsége sokkal fontosabb alap, mint az, hogy a gyermek hány betűt ismer.

Kell tudnia írni iskola előtt?

Nem kell betűket vagy szavakat írnia.

Az írástanulásra azonban érdemes megfelelően felkészíteni a kezet, a szemet és az idegrendszert.

Ehhez szükséges:

• a finommotorika,
• a kéz és az ujjak ügyessége,
• a szem-kéz koordináció,
• a megfelelő ceruzahasználat,
• a grafomotorika,
• a vonalvezetés,
• az iránykövetés,
• a síkbeli tájékozódás.

Egy nagycsoportos gyermeknél érdemes megfigyelni például, hogy szeret-e rajzolni, színezni, gyurmázni, építeni, gyöngyöt fűzni vagy apró tárgyakkal dolgozni.

Ezek a játékos tevékenységek közvetetten mind hozzájárulnak az írás későbbi elsajátításához.

Mit kell tudnia matematikából egy nagycsoportos gyermeknek?

Az iskola előtt nem szükséges formális összeadást és kivonást tanítani.

A matematikához szükséges alapkészségek azonban nagyon fontosak.

Érdemes megfigyelni, hogy a gyermek:

• tud-e számlálni,
• érzékeli-e a mennyiségek közötti különbségeket,
• érti-e a több, kevesebb és ugyanannyi fogalmát,
• képes-e tárgyakat csoportosítani,
• tud-e sorba rendezni,
• felismer-e egyszerű szabályokat,
• észreveszi-e az összefüggéseket,
• érti-e az alapvető térbeli viszonyokat.

A matematikai gondolkodás nagyon jól fejleszthető hétköznapi helyzetekben is.

Lehet számolni lépcsőfokokat, gyümölcsöket, játékokat vagy evőeszközöket. Lehet összehasonlítani, miből van több, kevesebb vagy ugyanannyi.

A lényeg, hogy a matematika konkrét tapasztalatokon keresztül váljon érthetővé.

Milyen figyelemre van szükség iskola előtt?

A gyermeknek nem kell negyvenöt percig mozdulatlanul ülnie ahhoz, hogy iskolaérett legyen.

A figyelem szempontjából inkább azt érdemes megfigyelni, hogy:

• végighallgat-e egy rövid utasítást,
• megérti-e, mit kell csinálnia,
• képes-e néhány lépésből álló instrukciót követni,
• megfelelő ideig benne tud-e maradni egy feladatban,
• befejezi-e a megkezdett tevékenységet,
• vissza tud-e térni hozzá, ha valami eltereli.

A figyelem fokozatosan fejlődik.

Ezért a nagycsoportos korban különösen fontosak azok a játékos, mozgásos gyakorlatok, amelyek úgy fejlesztik a figyelmet, hogy közben a gyermek aktív marad.

Mennyire fontos az emlékezet?

Nagyon fontos.

Az iskolában folyamatosan szükség lesz arra, hogy a gyermek megjegyezzen:

• utasításokat,
• szabályokat,
• sorrendeket,
• hallott információkat,
• látott mintákat.

Egy nagycsoportos gyermeknél érdemes figyelni arra, hogy:

• vissza tud-e mondani egy rövid történetet,
• emlékszik-e egy játék szabályára,
• meg tud-e jegyezni rövid utasítássorokat,
• képes-e egyszerű képsorok vagy események sorrendjét felidézni.

Mit kell tudnia beszéd és kommunikáció terén?

Az iskolai tanulás nagy része nyelvi közvetítéssel történik.

Ezért fontos, hogy a gyermek:

• megértse a hozzá intézett beszédet,
• képes legyen kérdésekre megfelelően válaszolni,
• el tudja mondani, mit szeretne,
• meg tudjon fogalmazni egyszerű történeteket,
• legyen megfelelő szókincse,
• merjen kérdezni,
• tudjon segítséget kérni.

A beszédértés különösen fontos, hiszen hiába értelmes egy gyermek, ha nem tudja pontosan követni a pedagógus szóbeli utasításait, az iskolai tanulás nehezebbé válhat számára.

Mennyire legyen önálló?

Az iskolakezdés egyik fontos része az önállóság.

Egy nagycsoportos gyermeknél érdemes fokozatosan kialakítani, hogy:

• önállóan öltözzön,
• rendben tartsa a saját dolgait,
• elpakoljon maga után,
• tudja, melyik tárgy az övé,
• önállóan használja a mosdót,
• képes legyen egyszerű feladatokat önállóan elvégezni,
• és merjen segítséget kérni.

Az önállóság nem azt jelenti, hogy soha nem szorul segítségre.

Azt jelenti, hogy egyre több helyzetben próbálkozik egyedül, és tudja, mikor kell segítséget kérnie.

Mit jelent a feladattudat?

A feladattudat annak megértése, hogy van egy tevékenység, amelyet nem feltétlenül saját választásból végzünk, mégis érdemes befejezni.

Ez az iskolai élet egyik fontos eleme.

Nagycsoportos korban fokozatosan kialakulhat, hogy a gyermek:

• végighallgatja, mi a feladat,
• hozzákezd,
• benne marad a tevékenységben,
• és lehetőség szerint be is fejezi.

Nem várható el tökéletes teljesítmény.

A cél a fejlődő kitartás.

Hogyan viselje a kudarcot?

Az iskolában minden gyermek találkozik majd olyan feladattal, ami nem sikerül azonnal.

Ezért fontosabb az, hogy mit csinál kudarc esetén, mint az, hogy mindig elsőre jól oldja meg a feladatokat.

Érdemes megfigyelni:

• képes-e újra próbálkozni,
• elfogadja-e a segítséget,
• mennyi idő alatt nyugszik meg,
• képes-e továbblépni,
• hogyan reagál, ha veszít.

Az érzelmi érettség nem azt jelenti, hogy a gyermek sosem lesz mérges vagy csalódott.

Azt jelenti, hogy egyre jobban képes ezeket az érzéseket kezelni.

Milyen szociális készségekre van szüksége?

Az iskola nem csak tanulási hely.

Egy új közösség is.

A nagycsoportos gyermeknek ezért fontos gyakorolnia:

• a kapcsolatteremtést,
• az együttműködést,
• a közös szabályok elfogadását,
• a sorra kerülést,
• mások meghallgatását,
• az eszközök megosztását,
• a segítségkérést,
• az egyszerű konfliktushelyzetek kezelését.

Ezeket legjobban valódi gyermekközösségben lehet megtapasztalni.

Miért előnyös a csoportos iskola-előkészítés?

A komplex iskola-előkészítő tanfolyam csoportos formában különösen jó lehetőséget biztosít a szociális készségek gyakorlására.

A gyermekek új kapcsolatokat alakíthatnak ki, különböző társas helyzetekben próbálhatják ki magukat, és gyakorolhatják a beilleszkedést.

Megtanulják:

• kivárni a sorukat,
• elfogadni mások ötleteit,
• közösen megoldani feladatokat,
• segítséget kérni,
• segítséget adni,
• együttműködni.

Mindez nagyon hasonló ahhoz a társas működéshez, amely később az osztályközösségben vár rájuk.

Miben segíthet egy komplex iskola-előkészítő tanfolyam?

Egy jól felépített komplex iskola-előkészítő tanfolyam nem az első osztály tananyagának előrehozását jelenti.

Sokkal inkább egy játékos nulladik évfolyamként működik.

Tanfolyamunk októbertől júniusig, heti rendszerességgel zajlik, így az egész tanévet átívelő fejlődési folyamatra ad lehetőséget.

A foglalkozásokon fejlesztjük:

• a tanulási képességeket,
• a figyelmet,
• az emlékezetet,
• a gondolkodást,
• a matematikához szükséges készségeket,
• az olvasáshoz szükséges készségeket,
• az íráshoz szükséges készségeket,
• a finommotorikát,
• a grafomotorikát,
• a társas készségeket,
• az önállóságot.

Miért fontosak a játékos, mozgásos gyakorlatok?

Egy nagycsoportos gyermek számára továbbra is a játék és a mozgás a természetes tanulási forma.

Ezért a fejlesztés akkor igazán hatékony, ha nem csak feladatlapokra épül.

A játékos, mozgásos gyakorlatok során fejlődhet egyszerre:

• a figyelem,
• az emlékezet,
• a térbeli tájékozódás,
• a sorrendiség,
• a szabálykövetés,
• az együttműködés.

A gyermek közben aktív, motivált és élményként éli meg a tanulást.

Egyéni, páros és csoportmunka

A komplex iskola-előkészítő tanfolyamon egyéni, páros és csoportmunka is megjelenik.

Az egyéni feladat segíti az önállóságot.

A páros feladat az együttműködést és kommunikációt.

A csoportmunka pedig a közösségi szabályokhoz való alkalmazkodást, a másokra való odafigyelést és a társas készségeket.

A fokozatosság elve

Nem minden nagycsoportos gyermek ugyanott tart.

Ezért a fejlesztés során fontos a fokozatosság elve.

A könnyebb, konkrét feladatoktól haladunk az összetettebbek felé.

Egy készséget először mozgással vagy tárgyakkal tapasztalhat meg a gyermek, majd képes feladatban, később pedig papíron is alkalmazhatja.

Így valódi megértés alakul ki.

Egyéni differenciálás

A csoportos foglalkozás mellett is fontos az egyéni differenciálás.

Egy adott feladat lehet:

• könnyebb vagy nehezebb,
• rövidebb vagy hosszabb,
• több segítséget tartalmazó,
• vagy nagyobb önállóságot igénylő.

Így minden gyermek saját aktuális fejlettségi szintjéhez igazodó kihívást kaphat.

Miért fontos a szülőkkel való együttműködés?

Az iskola-előkészítés akkor igazán eredményes, ha a szülő és a pedagógus együttműködik.

Az egész tanévet átívelő, októbertől júniusig tartó tanfolyam során fontos a folyamatos kommunikáció a gyermek fejlődéséről.

A szülő visszajelzést kaphat:

• a gyermek erősségeiről,
• fejlődő készségeiről,
• figyelméről,
• önállóságáról,
• csoportban való működéséről,
• és azokról a területekről, ahol még támogatásra lehet szükség.

Gyakori kérdések

Kell tudnia olvasni egy nagycsoportosnak?

Nem. Az olvasáshoz szükséges alapokat érdemes megerősíteni, de az olvasást az iskolában tanulja meg.

Kell tudnia írni?

Nem kell betűket írnia. A finommotorika, grafomotorika és szem-kéz koordináció azonban fontos.

Meddig kell tudnia számolni?

Nem egy konkrét számsor ismerete a legfontosabb. A mennyiségek megértése, összehasonlítás, számlálás és logikai gondolkodás többet árul el.

Baj, ha sokat mozog?

Nem. A mozgás természetes. Inkább azt érdemes figyelni, hogy szükség esetén képes-e figyelni és feladatban maradni.

Baj, ha félénk?

Nem feltétlenül. A kérdés az, hogy képes-e biztonságosan kapcsolatot teremteni és működni egy közösségben.

Mit kell tehát tudnia iskola előtt? Iskolaérettségi követelmények nagycsoportban:

A legfontosabb válasz:

nem az első osztályos tananyagot kell tudnia.

Sokkal fontosabb, hogy megfelelő alapjai legyenek a tanuláshoz.

Egy iskolába készülő nagycsoportos gyermeknek fokozatosan képesnek kell lennie:

• figyelni,
• utasítást követni,
• feladatban maradni,
• gondolkodni,
• kommunikálni,
• önállóan működni,
• együttműködni,
• és megbirkózni kisebb kudarcokkal.

A megfelelő iskola-előkészítés célja nem az, hogy a gyermek előre megtanulja az iskolát.

Hanem az, hogy legyen mire építeni, amikor szeptemberben belép az első osztályba.

Kell-e tudnia olvasni a gyermeknek iskola előtt?

Az iskolakezdés előtt sok szülő teszi fel a kérdést: kell-e tudnia olvasni a gyermeknek, mielőtt első osztályba megy?

A rövid válasz:

Nem, az iskolaérettségnek nem feltétele, hogy a gyermek már tudjon olvasni.

Az olvasást az iskolában tanulja meg.

Sokkal fontosabb, hogy az iskolakezdésre megfelelően fejlettek legyenek azok a nyelvi, auditív, vizuális, figyelmi és gondolkodási készségek, amelyekre az olvasástanulás épül.

Ha egy gyermek saját érdeklődésből már felismer betűket vagy olvasni kezd, az természetesen nem probléma. De nem érdemes abból kiindulni, hogy egy gyermek akkor lesz „előrébb”, ha minél hamarabb megtanul olvasni.

Az igazán fontos kérdés inkább ez:

Megvannak-e azok az alapjai, amelyek segítségével az iskolában könnyebben tanul majd meg olvasni?

Miért nem szükséges előre megtanítani olvasni?

Az olvasás nagyon összetett folyamat.

Nem egyszerűen azt jelenti, hogy a gyermek megjegyzi, melyik betű milyen hanghoz tartozik.

Az olvasáshoz egyszerre szükség van:

• megfelelő figyelemre,
• beszédértésre,
• szókincsre,
• hangok felismerésére,
• hangok megkülönböztetésére,
• sorrendiségre,
• auditív emlékezetre,
• vizuális észlelésre,
• megfelelő szemmozgásra,
• gondolkodásra,
• szövegértésre.

Ha ezeket az alapokat kihagyjuk, és csak a betűk megtanítására koncentrálunk, a gyermek akár el is tudja olvasni a szót anélkül, hogy valóban értené az olvasás folyamatát.

Ezért az iskola előtti időszakban az olvasáshoz szükséges készségek megerősítése fontosabb, mint maga az olvasástanítás.

Mi a fontosabb a betűismeretnél?

A betűk felismerése látványos tudás.

Egy szülő könnyen észreveszi, ha a gyermeke felismeri az A vagy a B betűt.

A háttérben működő készségek viszont kevésbé látványosak, pedig sokkal fontosabbak lehetnek.

Ilyen például, hogy a gyermek:

• megérti-e a történetet, amit hall,
• vissza tudja-e mondani a lényegét,
• felismeri-e, ha két szó hasonlóan hangzik,
• meg tudja-e különböztetni a beszédhangokat,
• képes-e szótagolni,
• felismeri-e a sorrendeket,
• megjegyez-e hallott információkat,
• tud-e koncentrálni.

Ezek nélkül az olvasás tanulása sokkal nehezebbé válhat.

Miért fontos a beszédértés?

Az olvasás végső célja nem a betűk kimondása.

A cél az értelmezés.

Ezért az olvasás egyik legfontosabb előfeltétele a megfelelő beszédértés.

Érdemes megfigyelni, hogy a gyermek:

• megérti-e a meséket,
• képes-e válaszolni a történettel kapcsolatos kérdésekre,
• érti-e az összetettebb mondatokat,
• követi-e a szóbeli utasításokat,
• képes-e elmondani, mi történt egy történetben.

Ha a hallott szöveg megértése bizonytalan, az olvasott szöveg értése is nehezebb lehet később.

Miért fontos a szókincs?

Minél gazdagabb egy gyermek szókincse, annál könnyebben érti meg a hallott és később az olvasott szöveget.

A szókincs fejlesztéséhez nem feltétlenül külön feladatlapokra van szükség.

A mindennapi beszélgetések, mesék, közös élmények és kérdések nagyon sokat segíthetnek.

Érdemes:

• sokat beszélgetni,
• mesét olvasni,
• új szavakat megmagyarázni,
• képekről történetet alkotni,
• megkérni a gyermeket, hogy mesélje el saját szavaival, mi történt.

Mi az auditív figyelem?

Az auditív figyelem azt jelenti, hogy a gyermek képes a hallott információkra koncentrálni.

Az olvasás tanulásánál különösen fontos, hogy pontosan hallja és megkülönböztesse a beszédhangokat.

Játékosan gyakorolható például:

• hangkereséssel,
• ritmusok utánzásával,
• mondókákkal,
• rímkereséssel,
• „Mit hallottál?” játékokkal,
• hangok felismerésével.

Miért fontos a beszédhangok megkülönböztetése?

Az olvasás során a gyermeknek össze kell kapcsolnia a látott betűt a hozzá tartozó hanggal.

Ehhez fontos, hogy a hangokat hallás alapján pontosan megkülönböztesse.

Ha például két hasonló hang között nehezen tesz különbséget, az később az olvasást és az írást is megnehezítheti.

Ezért az olvasás-előkészítés egyik fontos része a fonológiai tudatosság, vagyis annak felismerése, hogy a beszéd szavakból, szótagokból és hangokból épül fel.

Miért fontos a szótagolás?

A szótagolás segít a gyermeknek felismerni a szó hangzó szerkezetét.

Ezt sokféleképpen lehet játékosan gyakorolni.

Például:

• tapsolhatunk minden szótagra,
• léphetünk egyet szótagonként,
• labdát pattinthatunk,
• mozdulatot végezhetünk minden szótagra.

Ez kiváló példa arra, hogyan kapcsolható össze az olvasás előkészítése játékos, mozgásos gyakorlatokkal.

Miért fontos a sorrendiség?

Az olvasás során a betűk sorrendje meghatározó.

Ugyanazok a betűk más sorrendben más szót alkothatnak.

Ezért fontos, hogy a gyermek megértse és kövesse a sorrendeket.

A sorrendiség játékosan fejleszthető:

• képsorok rendezésével,
• történetek sorrendjének megállapításával,
• mozgássorok utánzásával,
• egyszerű minták folytatásával.

Milyen vizuális készségek szükségesek?

Az olvasáshoz nemcsak hallás, hanem pontos látási észlelés is szükséges.

A gyermeknek később meg kell különböztetnie egymáshoz hasonló betűformákat.

Ehhez fontos:

• az alak-háttér megkülönböztetés,
• a formafelismerés,
• a részletek megfigyelése,
• az irányok felismerése,
• a vizuális emlékezet.

Ezek játékosan fejleszthetők puzzle-lel, párosító játékokkal, különbségkereséssel és mintafelismeréssel.

Miért fontos a figyelem az olvasástanulásnál?

Egy szó vagy mondat elolvasásához a gyermeknek végig kell követnie a feladatot.

Ha nagyon gyorsan elkalandozik, az olvasás tanulása is nagyobb erőfeszítést igényelhet.

A figyelem fejlesztésére kiválóak a:

• szabályjátékok,
• memóriajátékok,
• mozgásos feladatok,
• ritmusgyakorlatok,
• utasításkövető játékok.

Nem kell mindennek az asztalnál történnie.

Segít, ha a gyermek már ismeri a betűket?

Segíthet, ha a betűk iránt saját maga érdeklődik.

De nem szükséges tudatosan megtanítani neki az egész ábécét az iskola előtt.

Ha kérdez:

„Ez milyen betű?”

természetesen válaszolhatunk.

Ha szeretné megkeresni a saját nevének kezdőbetűjét, az nagyszerű játék.

A lényeg az, hogy az érdeklődést támogassuk, ne pedig teljesítménykényszert teremtsünk.

Mi van, ha a gyermekem magától olvasni kezd?

Ez is teljesen természetes lehet.

Vannak gyermekek, akik korán érdeklődni kezdenek a betűk és szavak iránt.

Ilyenkor nem kell visszatartani őket.

Érdemes azonban továbbra is sok mesét olvasni nekik, beszélgetni velük, és nem kizárólag a technikai olvasásra koncentrálni.

A jó olvasás ugyanis nem pusztán betűfelismerés.

A szöveg megértése legalább ilyen fontos.

Mit tegyek, ha egyáltalán nem érdekli a betűk világa?

Ez önmagában nem feltétlenül probléma.

Egy nagycsoportos gyermek érdeklődése nagyon sokféle lehet.

Ahelyett, hogy betűk tanulására kényszerítenénk, érdemes játékosan erősíteni az olvasáshoz szükséges alapokat.

Például:

• meséléssel,
• mondókákkal,
• rímkereséssel,
• szótagolással,
• képes történetekkel,
• memóriajátékokkal,
• irány- és sorrendiség-játékokkal.

Kell-e feladatlapokat használni?

Lehetnek hasznosak, de önmagukban nem elegendők.

Az olvasás előkészítéséhez sokféle tapasztalatra van szükség.

A változatos módszerek közé tartozhat:

• mozgás,
• játék,
• manipuláció,
• történetmesélés,
• képes feladat,
• ritmus,
• beszélgetés,
• páros és csoportos játék.

A cél nem az, hogy minél több feladatlap készüljön el.

A cél az, hogy a gyermek képességei fejlődjenek.

Hogyan segíthet a komplex iskola-előkészítő tanfolyam?

A komplex iskola-előkészítő tanfolyam nem olvasástanfolyam.

A célja azoknak a tanulási és részképességeknek a fejlesztése, amelyekre később az olvasástanulás is épül.

Egyfajta játékos nulladik évfolyamként segíti az iskolára való felkészülést.

Tanfolyamunk októbertől júniusig, heti rendszerességgel zajlik.

Ez lehetőséget biztosít arra, hogy az olvasáshoz szükséges készségek ne néhány hét alatt, hanem fokozatosan, hosszabb idő alatt erősödjenek.

Milyen készségeket fejlesztünk?

Az olvasás előkészítésével összefüggésben különösen fontos:

• az auditív figyelem,
• az auditív emlékezet,
• a beszédértés,
• a szókincs,
• a hangok megkülönböztetése,
• a szótagolás,
• a sorrendiség,
• a vizuális észlelés,
• a figyelem.

Mindez természetesen a többi iskola-előkészítő területtel együtt történik.

A gyermek tanulási képességeit, valamint a matematikához, olvasáshoz és íráshoz szükséges készségeket komplexen fejlesztjük.

Miért fontosak a játékos, mozgásos gyakorlatok?

Az olvasás előkészítése is lehet mozgásos.

A gyermek például:

• léphet szótagonként,
• mozdulatot végezhet bizonyos hangokra,
• mozgássort követhet sorrendiség gyakorlásához,
• térben kereshet képeket vagy hangokat.

A játékos, mozgásos gyakorlatok fenntartják a gyermek érdeklődését, miközben több képességet egyszerre fejlesztenek.

Egyéni, páros és csoportmunka

A foglalkozásokon egyéni, páros és csoportmunka egyaránt megjelenik.

Egyéni helyzetben jól megfigyelhető a gyermek saját tudása és figyelme.

Páros feladatban kommunikál és együttműködik.

Csoportban pedig egyszerre fejlődnek a tanulási és szociális készségei.

A fokozatosság elve az olvasás előkészítésében

A gyermek először a beszéd hangzó világát tapasztalja meg.

Utána jöhet:

• a szótag,
• a hangfelismerés,
• a sorrendiség,
• majd később a betű-hang kapcsolat.

Ez a fokozatosság elve.

Nem érdemes átugrani az alapokat csak azért, hogy a gyermek hamarabb tudjon olvasni.

Egyéni differenciálás

Az egyik gyermek könnyen felismeri a rímeket, a másiknak ez még nehéz.

Valaki kiválóan mesél, de a hangok megkülönböztetésében bizonytalan.

Ezért fontos az egyéni differenciálás.

A gyermek mindig olyan feladatot kapjon, amely megfelelő kihívást jelent számára.

A szülőkkel való együttműködés

A tanfolyam során fontos a folyamatos kommunikáció a gyermekről.

A szülő tájékoztatást kaphat arról:

• hogyan fejlődik a gyermek beszédértése,
• milyen az auditív figyelme,
• hogyan működik a szótagolás,
• mennyire stabil a vizuális észlelés,
• milyen területeken van még szüksége támogatásra.

Az októbertől júniusig tartó folyamat lehetőséget ad arra, hogy valódi fejlődést lássunk, ne csak egyetlen alkalom teljesítményét.

Gyakori kérdések

Kell tudnia olvasni első osztály előtt?

Nem. Az olvasást az iskolában tanulja meg.

Baj, ha már olvas?

Nem. Ha saját érdeklődésből alakult ki, nyugodtan támogatható.

Tanítsam meg otthon a betűket?

Nem szükséges célként kitűzni az ábécé megtanítását. Ha a gyermek érdeklődik, természetesen lehet válaszolni a kérdéseire.

Mi fontosabb a betűismeretnél?

A beszédértés, szókincs, auditív figyelem, hangok megkülönböztetése, szótagolás, sorrendiség és vizuális észlelés.

Mit tegyek, ha nem érdekli az olvasás?

Meséljetek, beszélgessetek, mondókázzatok és játsszatok hangokkal, szavakkal. Az érdeklődés erőltetése helyett az alapokat érdemes erősíteni.

Kell tehát tudnia olvasni a gyermeknek iskola előtt?

Nem.

Az iskola előtt nem az a legfontosabb, hogy a gyermek már képes legyen elolvasni egy mondatot.

Az a fontos, hogy megfelelően értse a beszédet, legyen gazdagodó szókincse, jól figyeljen a hangokra, érzékelje a szótagokat és sorrendeket, és képes legyen egyre hosszabb ideig feladathelyzetben működni.

A jól felépített komplex iskola-előkészítő tanfolyam éppen ezeket az alapokat erősítheti.

Az egész tanévet átívelő, októbertől júniusig tartó, heti rendszerességű fejlesztés során játékos, mozgásos és változatos módszerekkel, egyéni, páros és csoportmunkában, a fokozatosság elvét és az egyéni differenciálást követve készítjük elő azokat a készségeket, amelyekre az olvasás, írás és matematika tanulása később épülhet.

Nem az a cél, hogy a gyermek előbb tanuljon meg olvasni, hanem hogy amikor eljön az ideje, legyenek hozzá biztos alapjai.